Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról is kérdezték a csütörtöki Kormányinfón, hogy mi a helyzet most a magyar kórházakban, mennyire terhelt az egészségügyi ellátórendszer.
Az elmúlt napokban - összefüggésben a látványosan romló járványügyi és kórházi makroszámokkal - egyre több hír jut el a széles nyilvánossághoz az egyes állami egészségügyi intézményekből, ami azt jelzi, hogy gondok vannak a rendszerben. Tartalékot jelent viszont a rendszerben, hogy a korábbi hullámokkal ellentétben, most védettebbek az egészségügyi dolgozók, hiszen jelentős részük részesült koronavírus-oltásban. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Portfolio-nak küldött válaszában úgy vélekedett ezzel kapcsolatban, hogy az átoltottság növeli az egészségügyi rendszer teherbíróképességét. Cikkünkben összegyűjtöttük az egyedi intézményekből származó, nem túl biztató fejleményeket, rámutatva arra, hogy a mostani helyzet valóban példátlan, és a korlátozó intézkedések szigorú betartására most mindennél nagyobb szükség van annak érdekében, hogy kevesebben betegedjenek meg, és a teljesítőképességük határán működő kórházak terhelése csökkenjen. Ha ugyanis ez tartósan, akár hetekig fennmaradna, annak súlyos következményei lennének, ami új helyzetet teremt a kormány számára is.
A Semmelweis Egyetemnél aziránt érdeklődtünk, hogy a harmadik hullám okozta nagyobb kórházi terhelés mit jelent most az intézményben. Merkely Béla válaszában egy lényeges szempontra világított rá.
Egyre több figyelmeztető hang érkezik az állami ellátórendszerből, amely rámutat a mostani extrém kórházi terhelés súlyosságára. A rendkívüli járványügyi számok lecsapódnak a Covid-osztályokon, közel lehet a rendszer a teljesítőképessége felső határához. Ezek fényében most még fontosabb, hogy mindenki betartsa a járványügyi védelmi szabályokat.
Akadozik az állami egészségügyi ellátás a harmadik járványhullám okozta kórházi terhelés felfutása miatt. Van olyan magyar nagyváros, amelyik szülészeti és gyermeksürgősségi ellátás nélkül maradt - számolt be az RTL Klub Híradója. Közben az állami járóbeteg-rendelők kapacitásai is kezdenek betelni, főleg, hogy jövő hét szerdától a szakrendelők egy részében oltópontokat hoznak létre. Az illetékes minisztérium azonban hangsúlyozta: a betegek ellátása zökkenőmentes.
Már akkora a fővárosi és a Pest-megyei kórházak belgyógyászatainak a leterheltsége, hogy az országos tiszti főorvos átmenetileg felfüggesztette az ilyen osztályokkal rendelkező kórházak területi ellátási kötelezettségét - derül ki a Népszava birtokába került dokumentumból.
A korábban összesítettnél is többen maradtak az állami egészségügyben – közölte az Országos Kórházi Főigazgatóság.
Az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését a hétfő esti adatok szerint - közölte keddi budapesti sajtótájékoztatóján az országos kórház-főigazgató, aki óriási eredménynek nevezte ezt.
A Szent Imre Kórházban is növekszik a koronavírus-esetek száma és további növekedésre kell számítani, amire a kapacitások átszervezésével készül fel az intézmény - derül ki Bedros J. Róbert kórházfőigazgató Portfolio-nak adott interjújából. A főigazgató arról is beszélt, hogy jelenleg naponta 600-700 pácienst tudnak beoltani és ezt az oltási képességet meg tudják duplázni maximális kapacitásigény esetén. A kórházvezetőt az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében március elsején élesedő új munkaszerződésekről is kérdeztük, melynek kapcsán elmondta: nem számítanak nagy arányú távozásra, a kórház által biztosított feltételek vonzóak lesznek. A keresetek nem csökkennek, ezért nem is számolunk komolyabb kapacitás-kieséssel - húzta alá. Mindezeken túlmenően a Dél-budai Centrumkórház (DBC) miniszterelnöki megbízottja részletesen szólt a folyamatban lévő szuperkórház-projektről is. Ezek szerint csúszás nincs, a létesítmény-kivitelezés előkészítése már jövő tavasszal megkezdődhet.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) és a november végi megjelenése óta is már módosított végrehajtási rendelete (528/2020. (XI. 28) Korm. rend.), valamint a veszélyhelyzet idejére ezektől eltérő szabályokat megállapító kormányrendeletek alapján az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál eddig más, főként közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvosoknak a napokban kell aláírniuk az új, sokat vitatott egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó munkaszerződéseket. Ha nem írják alá, a jogviszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik.
A kötelezően elrendelt ügyelet esetében az országos kórház-főigazgató engedélyével el lehet térni, így annak összege hétköznapon 100 százalék, pihenőnapon 110 százalék, munkaszüneti napon pedig 120 százalék lehet - tájékoztatta az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az atv.hu-t.
Úgy tűnik, az utolsó pillanatban (még a március elsejei határidő előtt) fontos engedményeket tett, vagy legalábbis ígért meg az Országos Kórházi Főigazgatóság az új egészségügyi szolgálati jogviszony béreket érintő részeit illetően a Magyar Orvosi Kamara és az egyre hangosabban tiltakozó orvosok számára. Mindez fontos szempont lehet, mert számtalan egészségügyi dolgozó most dönti el, marad-e az állami ellátórendszerben.
Jelenlegi formájában nem hajlandók aláírni új szerződésüket a Debreceni Egyetem klinikáján a traumatológiai és kézsebészeti osztály dolgozói - értesült a Telex.
Márciustól ellenőrzi a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál a hálapénz elfogadását - hangzott el a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel.
Csütörtökön egyeztetett a Magyar Orvosi Kamara a a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójával, ugyanis az NVSZ keretén belül létrejött egy új, az egészségüggyel foglalkozó főosztály. Március elsejétől ugyanis ők ellenőrzik az egészségügyi intézmények esetleges korrupcióját. A kamara szerint az egyeztetés konstruktív volt, közös cél az egészségügy rendszerváltása.
Több mint hetvenezer TAJ-szám válhat érvénytelenné, mert február 12-én élesedik a társadalombiztosítási szigor. Nekik így nem fog járni ingyenes állami egészségügyi ellátás.
Február 12-én élesednek a tavaly nyáron életbe lépett új társadalombiztosítási törvény fontos rendelkezései: megszűnik az a helyzet, hogy a járulékot fizetők finanszírozzák a társadalombiztosítás rendszerét kijátszók ellátásait - közölte a Pénzügyminisztérium. A változás több mint 9,5 millió embert egyáltalán nem érint. A törvény garantálja az ingyenes állami egészségügyi ellátást a nyugdíjasoknak, a diákoknak, a kismamáknak, a közfoglalkoztatottaknak, a munkanélkülieknek, a szociálisan rászorultaknak, a hajléktalanoknak, valamint a foglalkoztatottaknak és a vállalkozóknak.
A koronavírus-járvány második hulláma novemberben rakott jelentős terhelést az egészségügyi ellátórendszerre, ami nem meglepő, hiszen ebben az időszakban volt a pandémia csúcspontja Magyarországon - olvasható ki a KSH által a napokban frissített kórházi ágykihasználtsági idősorokból.
Mintegy fél tucat rendelettel a kormány „átrajzolta” az egészségügyi ellátórendszer teljes palettáját. Az egészségügyért felelős miniszter jogkörei nagyjából néhány intézményvezető kinevezési okmányának aláírására korlátozódott, miközben a szakmai irányítással, a finanszírozással kapcsolatos jogkörök szinte mindegyike az Országos Kórház Főigazgatóhoz kerültek - írja a Népszava.
Senki nem gondolta volna, hogy 2020-ban a kormány ekkora lendülettel fog neki az egészségügy átalakításának, a járvány azonban természetesen erre is hatással volt. Látványos béremelés, hálapénz-kivezetés, új szolgálati jogviszony, majd némi visszavonulás: csak néhány ügy, amivel igazán sokkolta az érintetteket a kormány.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Érdekes eredmények láthatóak rajta.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
Minden hatodik embert érint, mégsem teszünk eleget ellene.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
